A tánc kellékei
A táncosok különböző kellékeket használnak tánc közben, többek között kardot, kígyót, fátylat, botot vagy gyertyákat. Változatossá és vonzóvá tehetik a kellékek az előadást. Felkeltik a nézők érdeklődését és szépséget kölcsönöznek a téncmozdulatoknak.
Fátyol
A fátyol az ősi időkben az istennők öltözéke volt, az istennőkultusz hagyományainak része. A lefátyolozott nő mindig áhitatot ébreszt, tiszteletet kelt, elérhetetlenné, megérinthetetlenné tesz. Általában a meseszerűséget, légiességet, titokzatosságot, vagy az eltakarom - megmutatom játékos erotikáját szokták vele kifejezni, de vigyázni kell, hogy ezek ne váljanak sztereotípiákká. A legfontosabb az, hogy ne egy darab anyagként, hanem lelkünk meghosszabbításaként tekintsünk rá.
Ujjcintányér
Az ujjcintányér, mely négy darab bronz vagy réz kiscintányér a hüvelyk és a középső ujjakhoz rögzítve, hangja annyira erős, hogy rögtön felhívja magára a figyelmet, ezzel a táncos büszkeségét, életerejét, aktív jelenlétét és kisugárzását erősíti.
Bot/Pálca
Az ókori Egyiptomban léteztek kőlönböző férfi botos táncok, melyek harcos illetve önvédelmi mozdulatokból álltak. A mai napig a tánc népies jellegét erősíti, általában teljes baladi ruhákban, saidi vagy baladi ritmusra táncolnak vele. A hastáncban a bot a férfit szimbolizálja, a tánc során a nő azt fejezi ki vele, hogyan tudja irányítani, hogyan tud játszani vele, hogyan uralja.
Kard
A raks al sayf (kardtánc) erőteljes és drámai hatású. A nyugati országokból származó táncosok előadásában a kardtánc általában magába foglalja a kard fejen, vállon, csípőn vagy más testrészen valő egyensúlyozását.
Gyertyák
A gyertya szépséges fényével rabul ejti a közönséget. A lángok táncoló, vibráló árnyéka titokzatosságot kölcsönöz az előadásnak. Törökországban létezik egy tradicionális néptánc, amelyben a táncos két gyertyát tart a tenyerén, karjait pedig a zene ritmusára mozgatja. A fejen egyensúlyzott gyertyatartó, népszerű, hagyományos eleme az egyiptomi esküvői szertartásoknak. A táncos a fején egyensúlyzott gyertyával a menyasszonyt és a vőlegényt a fogadás helyszínére vezeti.
Csörgőkendő
Az antik Görögországban sok szegény családból származó nő kötött selyemövet a derekára, hogy a piactéren összetáncolja a hagyományát. Napjainkban a táncosok pénzérméből összerakott hascsörgője őrzi ezeknek a szokásoknak az emlékét.