A Henna története

                             

A testfestés 5000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. Az 5000 éves múmiák kezén talált hennanyomatok arra utalnak, hogy már az ókori egyiptomiak is használtak hennát. Az egyiptomi hölgyek kozmetikai célokra használták, órákat töltöttek szépítkezéssel. Az összezúzott hennalevelekből pépet készítettek, ezzel díszítették magukat. Azonban nemcsak a hennafestés kapcsolódik Egyiptomhoz. Innen erednek más kozmetikai divatok is pl. a paróka, dauer, smink stb.

A hennának több neve is van: mehndi (India), alhena, khina, hína, al-khanna, henne stb. Míg számunkra a hennafestés ideiglenes tetoválást jelent, addig Indiában, Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Délkelet-Ázsiában a henna igen jelentős volt.

"Ha nem igazat szólok, ne nyújthassam többé hennázásra a kezem!" (régi arab mondás)

A testdíszítésen kívül a gonosz elűzésére használták, viselője gazdaságot és szerencsét remélt. Úgy gondolták, hogy a henna bőséggel, jósággal, erővel, tisztelettel, egészséggel és szerelemmel áldja meg viselőjét. A mehndit a mogulok a 12. században hozták magukkal Közép-Keletről és hamarosan elterjedt egész India területén. A legtöbb motívum valamilyen vallási hiedelemhez, szerartáshoz kapcsolódik. A hennafestést a világ szinte minden táján használják körömre, kézfejre, tenyérre, lábfejre, bokára stb. A táncosok is előszeretettel díszítik kézfejüket, így jobban láthatóak a mozdulatok, ezzel emelve az előadás fányát. A hennázás a szépítkezés mellett egyben lelki terápiát is nyújtott, ezért sohasem kapkodták el a festést.

  

 

      

Hennatípusok:

A natúr (vörös /barna) hennáról

A henna hűsítő hatású baktériumölő növény. Erre elsőként a sivatagi népek jöttek rá. Felfedezték, hogy, ha a megőrölt levelekből készült pépbe mártják a kezüket, lábukat, könnyebben elviselik a hőséget. A pép eltávolítása után hűsítő hatás addig tart, amíg a szín megmarad. A nők eleinte nagy foltot tettek a tenyerükbe, később már díszítették, elefántcsont motívumokat rajzoltak bele. A hennát gyakran használták orvosi szerként: ekcémára, égési sérülésekre, karcolásokra, izületi fájdalmakra stb.

   

A fekete hennáról

Sokan nem tudják, hogy manapság divatos fekete hennának milyen mellékhatásai vannak. A hennát szintetikus adalékokkal színezik. Egy kozmetikai anyagot, a PPD-t (polifenile diamin) natúr hennaporral keverik össze, majd vízzel higítják. Így érik el a sötétebb, feketés színt. Ez a fekete henna néven ismert, szintetikus adalékokkal kevert anyag allergiás reakciót válthat ki.

   

             

A hennafestés

Először is otthon elkészítem a hennapasztát, mely teljesen természetes alapanyagokból készül.

Hozzávalók:

                          

Hennapor (a növény levelét összeaprítják, finom élénkzöld por  lesz belőle)

                                

citromlé, cukor, eukaliptusz olaj (esetleg feket tea)

Ezeket jól összekeverem, majd az általam elkészített hennatölcsérbe töltöm:

                             

A pasztát a hűtőben tárolom, így sokáig eláll és friss marad.

                       

A festés

A hennafestés kellemes, hűsítő érzéssel tölt el bennünket. A vörös henna pasztája sötétbarna, mely a felfestés után megszárad. A paszta leszedése utan narancsszínű lenyomatot hagy a bőrön, mely 24 óra után besötétedik. Így narancsos-barna színt kapunk, melynek árnyalata egyénenként változó, a bőrtől függ. A hennafestés utánni teendők pontos betartásával a hennamotívum kb. 10 napot tart ki a bőrön.

  

        

Oldal: Henna
Ide írhatod a honlap főcímét, ami legfeljebb 75 karakter lehet! - © 2008 - 2024 - tuzviragai.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat